A PROGRAM LEÍRÁSA
A magyar nyelvtudomány eddigi egyetlen nemzeti, azaz általános, a magyar nyelvterület egészét - meghatározott sűrűségű kutatópont-hálózattal - lefedő nyelvatlasza A magyar nyelvjárások atlasza (szerk. Deme László és Imre Samu. I-VI. kötet, Bp., 1968-1977), melynek adatait 1949 és 1964 között gyűjtötte az atlasz munkaközössége.

Kutatócsoportunk programjában a második általános magyar nyelvatlasz elkészítése szerepel. A készülő nyelvatlasz a korábbi nagyatlasz kérdőívének részleges újrakérdezésével s ritkított kutatópont-hálózaton készül. Az új atlaszban a nagyatlasz összes határon túli kutatópontját megtartottuk, a romániaiakat megnöveltük úgy, hogy A Romániai Magyar Nyelvjárások Atlasza kutatópontjai közül választottuk ki a többlet-kutatópontokat.

A kutatásnak két fő célja van. Egyrészt nagy mennyiségű szinkrón regionális nyelvhasználati adat gyűjtése 268 kérdés kikérdezésével és szövegfölvételek készítésével a magyar nyelvterület 186 kutatópontján (Magyarország: 100, Románia: 40, Szlovákia: 26, Szerbia: 6, Ausztria, Horvátország és Ukrajna: 4-4, Szlovénia: 2) kutatópontonként 10 adatközlővel. Másrészt - minthogy nagyrészt követéses vizsgálatról van szó - lehetőség nyílik a régi és az új adatok egybevető vizsgálatára, s elsősorban a szókészlet változásának minden eddiginél pontosabb leírására. Az új atlaszban azonban új kérdésekkel is dolgozunk (220 kérdés megegyezik a nagyatlaszéival, 48 kérdés új), s az ezekre adott válaszok alapján először lesz kutatható a magyar nyelvterület egészére vonatkozóan több témakör (szociodialektológiaiak, mint a nyelvi mentalitás és a köszönésformák, de grammatikalitási ítéletek is).

A kérdőíves, beszédfelvételes és részt vevő megfigyeléses terepmunka eredménye a leíró adekvátság követelményének megfelelő szinkrón, történeti összehasonlító elemzésekre is alkalmas új regionális nyelvi adatok korszerű módon rögzített tömege lesz, s mint ilyen számos tudományos kérdés fölvetésére és vizsgálatára kínál majd lehetőséget. A szókészleti változásvizsgálat egyszersmind a hagyományos paraszti kultúrával összefüggő fogalmak mai ismeretéről, tehát visszaszorulásuknak mértékéről, a folyamat területi tagolódásáról, a kisebbségi körülmények között élők nyelvhasználatára gyakorolt idegen nyelvi hatásról ad megbízható, tudományközi szempontból is fontos képet.

Az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékéhez kapcsolódott egy NKFP-projekt is (A regionális nyelvi örökség gyűjtése, informatizálása és korpusznyelvészeti integrálása. 2004-2007. 5/056/2004), melynek egyik feladatköre a nagyatlasz anyagainak informatizálása volt (geolingua.elte.hu). Mint ilyen ez a munka a programunkban tervezett követéses egybevető vizsgálatot, elemzéseket is segíti.